LABDARÚGÁS - A CSÖMÖR KSK TÖRTÉNETE

 

Az első sportszervezetet Csömörön Testnevelési Egyesületnek hívták az 1920-as években, ekkoriban még sportpályával nem rendelkezett. A képviselőtestület 1921. augusztus 30-án tárgyalta a sportpálya létesítésének kérdését és döntést hozott, hogy a Lukács testvéreket kérik fel a terület átengedésére. A képviselőtestület 1924. augusztus 14-én Testnevelési Bizottságot hozott létre a helyi sport hatékonyabb támogatására. A csömöri községi sportkör labdarúgó-szakosztályának megalakulásakor választottak hivatalos klubszíneket, amely alapján a gárda a hagyományos kék-sárga mezben vonult pályára. Bár kezdetben sokan megkérdőjelezték a választás eredményét, végül a középkori település birtokosára, a Zay-család címerére utaló két szín mind a mai napig megjelenik a klub jelképében. Az első labdákat és a sportág szabálykönyvét Gulyás Imre hozta Csömörre, aki a labdarúgó-szakosztály vezetőjeként szívügyének tekintette a sportot, azon belül is a futballt. Egy személyben volt szíve, lelke, létrehozója, intézője és fenntartója a csapatnak – a helyi mozi mellett. Egyes források szerint a község támogatása ellenére 1926-ban a helyi labdarúgócsapat feloszlott, és átadta felszerelését a helyi cserkészcsapatnak.
A legelső csömöri futballpálya 1924-ben készült el a mostani Ady Endre utcában, a Kotyi-, Fabók- és Gubek-telkeken terült el. A leírások szerint kitűnő talajú pálya volt, biliárdasztal simaságú gyeppel, esőzésekkor ez azonban hibának számított, hiszen a felületén megállt a víz és az ott lakók nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudták letakarítani a tócsákat.

 

Az első labdarúgócsapat: Albitz József, Bátovszki István, Bátovszki Mihály, Felvári József, Gulyás Imre, Keiner Gyula, Kling Lajos, Rolland Péter, Fóris István, Magyar János, Trinkli István (az utóbbi három kistarcsai). A másodiknak tekintett csapat tagjai: Buriusz István, Erdéli Pál, Krausz László, Málkin Péter, Orsányi János, Pitlik György, Pitlik Pál, Policer László, Radocsányi Ferenc, Radocsányi János, Radocsányi József. Az 1935. év körül a csapatot alkották: Balogh Mihály, Basa László, Bátovszki Pál, Hanzel József, Krizsán Ferenc, Németh Ferenc, Teczli Rudolf.”
Az 1930-as évek elején a Kistarcsai út mellett, a strand fölött volt a második focipálya. Ez már nem volt az elsőhöz hasonlóan ennyire szerencsés fekvésű, erősen lejtett Csömör felé, ráadásul a talaj szerkezete is rosszabb minőségű volt, itt szerepelt azonban 1946. márciusában egy bemutatómeccsen a kor ünnepelt sztárcsapata, a közel két évtizedet itthon futballozó Puskás Ferenc nevével fémjelzett Kispesti AC együttese. A csömöri találkozón ráadásul a Száguldó Őrnagy kétszer is betalált. Az 1946. március 20-án megjelent Népsport rövidhírként számolt be a Kispesti AC csömöri vendégjátékáról. A cikk szerint a helyi válogatottal csaptak össze a kispestiek és 8:1 (4:1)-re győzedelmeskedtek. A vendégek góljait a 28 éves Olajkár II Sándor (4), a 20 éves Bozsik József (2) és Puskás Ferenc (2) szerezték, csömöri oldalról Baram László volt eredményes. Puskást, az akkor 18 éves tehetséget később a világ legjobb labdarúgói között tartották számon, és mindenki csak Öcsiként vagy a Száguldó Őrnagyként ismerte.

A harmadik futballpálya, amelyik a legtöbbet élte meg a három közül, 1948-tól „szolgálta” a sportoló ifjúságot. A Hunyadi utcában, annak is a végén lett kialakítva, remek adottságú, központi helyen terült el, ráadásul egyenes, szép fűvel rendelkező talajon. A játékosok különösen szerették, ezért is élhetett meg hosszú évtizedeket – amíg volt labdarúgócsapat a településen, addig itt játszott hazai környezetben. A pályaavató meccsre a fótiak ellen került sor, az összecsapás 3:3-as döntetlent hozott. A labdarúgás közel ötven évig hódított a településen, a 70-es évek azonban töréspontot jelentettek a klub életében. Az utolsó nagypályás labdarúgó-mérkőzést 1971-ben játszották Csömörön. Ekkor feloszlott a helyi focicsapat, amely az akkor már országos hírnevet szerző férfi kézilabdacsapathoz hasonlóan Csömöri TSZSK néven fejezte be utolsó idényét a járási bajnokságban. A későbbiekben a körzeti termelőszövetkezet által is szponzorált kézilabdások a mai napig folyamatosan NB I-es vagy NB II-es szintű együttessel büszkélkedhettek. A futball azonban tetszhalott állapotba került a faluban – pontosabban a nagypályás, egyesületi futball, hiszen a helyi grundok mellett mind a bitumenes kézilabdapályán (a „Kispálya”, ahogy már akkor is hívták), mind az elhagyatott füves pályán („Nagypálya”) is rendszeresen rúgták a bőrt az amatőr focisták. És persze az iskolai futball sem halt el, hiszen a körzeti, járási diákolimpiákon (úttörő olimpiákon) többször szerepelt az iskola kispályás futballcsapata. A Hunyadi utca végén, a lámpás HÉV-kereszteződésnél található, egyre kopottabb, alig gondozott labdarúgó pályán még egy-egy járási bajnoki mérkőzést játszottak a hetvenes években nem csömöri csapatok, ám a grundfoci mellett már csak az általános iskolai tornaóráknak adott néha otthont a gyep – az évente ismétlődő búcsúk mellett persze. A kilencvenes évek közepén azonban már a körhintásoknak és a céllövöldéseknek is új helyet kellett keresniük, hiszen az önkormányzat – hasonlóan sok más, megszűnt fővárosi pályához – eladta a területet egy vállalkozásnak, amely sorházakat építtetett rá. Ezzel szimbolikusan, és akkor úgy tűnt, visszavonhatatlanul megszűnt a futball Csömörön.

 

A versenyszerű futballélet újraéledése szempontjából fontos fejlemény volt, hogy 1997-ben a Rubeola FC futsalcsapata Csömörre költözött, majd egy év múlva már RFC Csömör néven a kispályás teremfutball e népszerű formája ismert és népszerűvé vált a településen. A kezdettől első osztályú csapatot hamar befogadta a helyi közönség, komoly szurkolótábor biztatta a csapatot hétről hétre a sportcsarnokban. Az együttes egyre inkább „helyivé” vált, amiben nyilván az is szerepet játszott, hogy meghatározó vezetőjük közül többen is Csömörre költöztek, a jól működő utánpótlásképzésnek köszönhetően több beérett fiatal játékos is csömöri vagy a közeli településekről járt edzésre. Sőt, Rubeola kávézó néven igazi futballpub is létesült a Széchenyi úton, amely a csapat és közönsége törzshelyének számított.

 

Az első halvány jel a nagypályás futball újjáéledésére a 2000-es évek első felére tehető, amikor az önkormányzat vázlatos tervet készíttetett egy helyi futballstadion építésére. A tervlapok azonban ezután a hivatalban hevertek háborítatlanul évekig. A futsalcsapat vezetői, Kézi Gáborral az élen, aki maga is aktív játkosa volt az RFC Csömör 2004-es bajnokcsapatának, és a 2010 óta a települést vezető civil képviselő-testület több tagja, Fábri István polgármester és Tihanyi Ferenc közösen már régóta érlelte a gondolatot a nagypályás futball feltámasztására. 2013 év végén lehetőség nyílt egy MLSZ által kiírt pályaépítési pályázaton való részvételre, amit jelentős önerő biztosítása mellett elnyert az önkormányzat. A megvalósítást a képviselők többsége azonban csak azzal a feltétellel támogatta, ha az iskolai, illetve a tömegsport számára egyúttal atlétikapálya és teniszpálya is létesül, amit a működtető nonprofit sport kft. vezetője, Válé Flórián ötlete alapján egy kondiparkkal is kiegészítettek. Mindezek azonban már mind csak saját erőből, pályázati támogatás nélkül valósulhattak meg. A pálya felépüléséig az újraindulás első évében, 2014 őszén a megye III-as bajnokságban végig idegenben játszott az együttes, hogy 2015. márciusában aztán ünnepélyes keretek között korábbi labdarúgóink és az olimpiai bajnok Dunai Antal jelenlétében felavassuk az új csömöri élőfüves labdarúgópályát.

 

 

Felnőtt férfi labdarúgó-csapatunk, a Csömör KSK Pest megyei III. osztály Közép-csoportban ezüstérmet szerzett első évében, így feljutott a II. osztályba, ahol jelenleg is a mezőny tagja. A klub eddigi történetének legnagyobb sikere a 2018-19-es szezon végén szerzett megye II-es bronzérem volt. Az U18-as utánpótláscsapatunk, az RFC Csömör a Pest megyei Ifjúsági bajnokság Keleti-csoportjában nyert ezüstérmet. A csömöri utánpótláscsapatok U13, U11, U9, U7 korosztályai a Bozsik-programban vettek részt. A Csömör KSK öregfiúk csapata megyei középcsoportban ötödik helyen, az RFC öregfiúk csapata a BLSZ I. osztályának I. csoportjában negyedik helyen végzett. A Csömör KSK öregfiúk együttese általában hétfőnként játszik a csömöri pályán.

 

Csömör Kincse-díjas sportolóink: Kassay-Kézi Gábor, Takó Csaba

 

Az együttesnél szakmai vezetőváltásra került sor 2020 nyarán, a REAC Sportiskola SE-vel történő együttműködési megállapodás következtében Illés Károly vezetőedzőként és utánpótlás szakmai koordinátorként csatlakozott a csömöri szakmai stábhoz. Munkáját többek között Farkas Sándor pályaedző és az U19-es csapat vezetőedzője segíti, de kezdetben Berecz Tibor, Dencz Dávid, Gayer Géza, Mihalik Szabolcs is dolgozott a csömöri gyerekekkel. A szakosztályt a Csömörön élő Kiskapusi Balázs, az Újpesti TE 1998-as bajnokcsapatának tagja vezeti. Ezzel új lendületet kapott a labdarúgás a településen az ovifocitól kezdve a toborzáson át egészen a felnőtt együttesig. A csömöri utánpótlásban jelenleg dolgozó edzőink: Gidály Mihály, Markó Mihály, Siskó Manó, Szanyó Dániel, Tihanyi Ármin. A gárda hazai meccsein a lelátó népszerű kiadványa, a Kék-sárga meccsfüzet színesíti a szurkolók kiszolgálását, amelyben az aktualitások mellett statisztikai érdekességek is helyet kapnak.

 

A Csömör KSK utánpótláscsapatai az alábbi korosztályokban indulnak a bajnokságokban: U7 - edző: Dósa Krisztián, Siskó Manó, U9 - edző: Farkas Sándor, U11 - edző: Görömbei Roland, Markó Mihály, U13 edző: Tihanyi Ármin, U15 - edző: Gidály Mihály, U16 - edző: Szanyó Dániel, U19 - edző: Farkas Sándor, kapusedző: Németh Attila.