A Csömöri Sportbálon a CUBE-Csömör kerékpáros csapat nyerte el az év csapata, Valter Tibor pedig az év edzője címet. Az autóján egyre több szponzori logóval közlekedő, fél szemét folyamatosan a nagy jövőbeli lehetőségeken tartó Valter Tibor idénre is komoly dolgokat tervez, melyek nem csak csapatát, de Csömört is komolyan érintik. Ezért gondoltuk, leülünk vele beszélgetni kicsit.

 

Mire vagy a legbüszkébb a tavalyi évvel kapcsolatban?

Minden évben próbálunk fejlődni. Már 2010-ben és 2011-ben is mi voltunk a legjobb csapat az országban, 2011-ben másodikok lettünk a bajnokságban, tavaly pedig elsők. Ezt főképp a fiataloknak köszönhetjük, a számolási rendszer miatt a fiatalok eredményei tesznek minket évről évre összességében a legjobb csapattá. Legnagyobb eredményünk, hogy az Euróba bajnokságon Erdélyi Attila, és a fiam, Valter Attila is rendkívül jó eredményt tudott felmutatni nemzetközi szinten, ez is mutatja, hogy kezdjük behozni a lemaradásunkat a külfölddel szemben, és nem csak Magyarországról, de innen Csömörről is tudunk komoly nemzetközi eredményeket elérni. Ezen kívül persze nem szabad elfelejteni az Olimpiát sem, hiszen mindkét kijutó férfi versenyző csömöri érdekeltségű. Lovassy Krisztián még mindig csömöri lakos, és csömöri csapatban kezdte a kerékpározást. Tavalyig ráadásul az egyetlen profi magyar csapat Csömörre volt bejegyezve, aminek tagja, Parti András szintén eljutott az Olimpiára.

Mik azok a dolgok, amiket tavaly indítottatok el, és idénre érnek be?

Elkezdtünk fejleszteni több irányba, ennek egyik lépése volt az a bemutatóverseny, amit a Kálvárián rendeztünk a fiataloknak, U19-es korosztályig. Ez egyben tesztje az ottani pálya tesztje is volt, megnéztük, lehet-e ott értelmesen versenyt rendezni. Bebizonyítottuk magunknak és a versenybíróknak, hogy a terep alkalmas akár nemzetközi verseny lebonyolítására is. Ennek eredményeként idén Csömör is a Magyar Kupa egyik helyszíne lesz, egy nagyobb bringás összejövetellel megspékelve.

Erre még visszatérünk, de ha már a fiatalokat és a jó eredményeiket említetted, szeretnék beszélni az utánpótlásról. Egyszer azt mondtad, a szülők nagyon hálásak, mert amíg a gyerekek veled bicikliztek, nem az utcán kallódtak el.

Alapvetően minden sport hasznos ebből a szempontból, de én nyilván a kerékpáros részét látom. Aki beáll a csapatba, kialakul benne egy rendszer, heti számos edzésre jár, mindenféle időben, mindenféle helyen. Ha ezt évekig csinálja, kialakul egy olyam szemlélet, ami gyakorlatilag kizárja az utcán züllés, italozás, dohányzás kombinációját. Akik rendszeresen és céllal sportolnak, eredményeket akarnak elérni, azok szinte minden esetben kihagyják ezeket. Számomra a legpozitívabb példa továbbra is, hogy amikor összefutok a közértben anyukákkal-apukákkal, akiknek a gyereke három-négy-öt évet sportolt nálam, még mindig megveregetik a vállam, és megköszönik, hogy embert neveltünk a gyerekekből – ezek továbbra is nagyon jól tudnak esni. Ez az egyik fele. A másik fele pedig a versenysport és a legjobb eredmények elérése, de ez persze minden korosztályban csak a legtehetségesebbeknek adatik meg, ők kerülnek a dobogóra, a többiek „csak” helyezettek. Ettől függetlenül azonban lehet tisztességesen felkészülni, szeretni ezt a sportot, és ezzel az életre is felkészülni – mert ez valahol azt is jelenti.

Hogy biztosítjátok, hogy ezek a fiatalok ne apadjanak ki?

Tavaly sokat léptünk előre ebben az ügyben. Több klubbal és egy alapítvánnyal összefogva kidolgoztunk egy koncepciót, aminek az a célja, hogy eljussunk iskolákba, és közvetlenül keressük meg a gyerekeket – hiszen eddig fordítva működött: a szülők becsöngettek hozzám, vagy a sportcsarnokba, hogy csemetéjük szeretne biciklizni. Ez nem rossz megoldás ugyan, és továbbra is működni fog, de sokkal minőségibb fejlődést lehet elérni direkt kiválasztással.

Hogyan működik ez?

Bemegyünk általános iskolákba, ahol elkérünk egy-egy tesiórát, és felmérünk különböző korosztályokat. A számunkra különösen érdekes hegyi kerékpárt a 3-7. osztályos korban érdemes elkezdeni, tehát ezekben az osztályokban keresünk, és akiken látjuk, hogy tehetséges, azokat meghívjuk a klubokba. Ezt követően pedig csinálunk nekik területi és országos versenyeket, melyek még nem a hivatalos magyar versenyrendszer részei, hanem diáksporthoz hasonló dolgok. A lényeg, hogy azonos képességű és azonos szintű fiatalok versenyezzenek egymással. A Diákolimpia ugyanis nem alkalmas erre, hiszen akár az Európa bajnoki második helyezett fiam is elindulhatna rajta, ami nem lenne túl fair azzal a hetedikessel szemben, aki most kapta élete első mountain bike-ját a szupermarketből. Ez a rendszer nem mutatja meg, hogy az utóbbi is tehetséges, csak még nem azon a szinten tart.

Ennek volt része a Decathlon parkolójában tartott diákverseny?

Igen. Mivel pénzünk nem volt rá, meggyőztük a Decathlont (aminek egyébként is egyik fő profilja a kerékpár), hogy támogasson minket. Mivel nagyon sikeres volt, reményeink szerint idén is megrendezzük. Április-májusban tervezzük elvégezni a szűréseket az általános iskolában, utána pedig jöhet a döntő verseny valamikor májusban. Ezt követően szeretnénk azt a 10-20 gyereket, akik kiemelten tehetségesnek mutatkoznak, meghívni a klubba, és egy teljesen új rendszerben foglalkozni velük. Úgy néz ki, hogy erre külön edzőnk is lesz, a lényeg pedig, hogy minél gyorsabban felzárkóztassuk őket a magyar utánpótlás mezőnyhöz.

Térjünk vissza akkor oda, hogy idén Csömör is a Magyar Kupa egyik helyszíne lesz. Ez egy elég nagy dolog, nem?

Igen, és elég időszerű is. Mivel évek óta mi vagyunk országos szinten a legjobb csapat, mindig rágták a fülemet: miért nincsen saját versenyünk? Így idén megpályáztuk a szövetségnél a rendezési jogot, és bekerültünk az összesen nyolc kupahelyszín közé. A versenynap június 29-én lesz, és egyelőre a Csömör Nagydíj nevet adtuk neki. Azonban a nemzetközi tapasztalataimból kiindulva úgy gondoltam, spékeljük meg ezt néhány dologgal, így gyakorlatilag egy teljes kerékpáros fesztivál épül majd köré, számos „falunapok”-jellegű, szórakoztató programmal. A versenyek mellett tehát egész nap gyerekprogramokkal, érdekességekkel, bemutatókkal és fellépőkkel készülünk. Igyekszünk kihasználni a Bulgárkert lehetőségeit, és körülbelül 1000-1500 emberre számítunk. Ezen kívül a fesztivál fontos célja a kerékpáros közlekedés népszerűsítése is.

Hosszabb távon Csömör akár nemzetközi versenynek is helyet adhat?

Ez a célunk. Ha ebben az évben tudunk egy sikeres Magyar Kupát rendezni, akkor remélem, hogy a következő években is megtarthatjuk ezt, a fesztivállal együtt. Itt egy ranglétrát kell végigjárni: először ranglista-versenyt kell rendezni, ezt letudtuk tavaly, így idén jöhet a Magyar Kupa. Két Magyar Kupa, vagy egy Magyar Kupa és egy Magyar Bajnokság után rendezhetünk nemzetközi szintű versenyeket, először a legalsó, C2-es, majd a C1-es kategóriában. Így felfelé lépdelve elméletileg akár világbajnokságot is rendezhetnénk, azonban ahhoz persze hatalmas infrastruktúra kellene már.

Az interjú megjelenik a Csömöri Hírmondó áprilisi számában is.